Mióta ünneplik oroszok a karácsonyt?
A X. század végén Szent Vlagyimir nagyfejedelem uralkodása alatt megtörtént Rusz keresztségfelvételt követően a Karácsony hivatalos ünneppé vált.
Az ortodox hívők egy része a Julián naptárt követte, amelyben karácsony ünnepe január 7-ére esik. Ezt a naptárt az orosz, szerb, a grúz és az örmény ortodox hívők használják, valamint a jeruzsálemi patriarchátus.
(1582-ben ugyanis XIII. Gergely pápa bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárat, melyet ma is használunk. A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak. Köztük volt a december 25-ei karácsony is.)
XX. sz. elején az Oroszországi egyház nem állt át Júliusi naptárról az új Gregoriánra, ennek következtében a naptár 13 nappal különbözik a többi keresztény vallás által használt naptártól. A karácsony Oroszországban lényegesen eltér a keresztény világ többi részén tartott ünneptől.
Karácsony éjszakáján minden oroszországi templomban Jézus Krisztus születésének szentelt misét tartanak. Ezen a különleges és csodálatos éjszakán, a népi közhiedelem szerint mindenféle csodák történnek. Úgy tartják, hogy az ég “megnyílik” minden vízforrás mágikus gyógyító erőt kap és emberek álmai valóra válnak. Ha karácsony napján éjfélkor a szabadban sétálunk és az égre nézünk, az igaz életet élők szeme előtt feltűnnek a Magasságosság elképzelhetetlen szépségei.
Másnap kezdődik a Karácsony, ami január 18-án a vízkereszttel végződik. Régi időkben, ezen a téli szent ünnepen az emberek az ünnepi rendet szigorúan szokták tartani: Karácsony első napján a szülőket, valamint a közeli és távoli rokonokat, a második ünnepen az időseket és betegeket kellett meglátogatni és finomságokat vinni nekik. A karácsony harmadik napját az árváknak szentelték, ajándékokat vittek nekik, játszottak velük. Ezenkívül szokás volt meghívni magányos ismerősöket látogatóba, hiszen abban hittek, hogy senki nem lehet egyedül karácsonykor, és mindenki nagyon komolyan vette az ünnep hagyományait. Volt még karácsonykor egy olyan szokás is, amikor gyerekek és fiatalok körbe járták a település udvarait és dalokkal Krisztust és a Karácsonyt dicsőítették. Ezért cserébe kaptak ajándékokat és finomságokat. Ez a pogány szokás vándorolt át a keresztény kultúrába az orosz keresztelés után.
Alexandria Fedorovna császárnő, I. Miklós felesége, 1817-ben elsőként vezette be a karácsonyfát az orosz birodalomba. Származását tekintve német volt, hazájában ezek a hagyományok régi idők óta gyökereztek. Kezdetben csak a nemesek állítottak karácsonyfát, később pedig a lakosság szélesebb körében is elterjedt. A császári család első Karácsonyi ünnepe rendkívül fényűző volt – karácsonyfával és ajándékokkal. Császárné minden családtag részére saját karácsonyfát készített, mellette névre szóló ajándékokkal, melyeket különös büszkeséggel személyesen adta át. Az ünneplés csak a királyi család körében zajlott, az ajándékok meglehetősen szerények voltak – mindenféle játék és édesség.
Később a szentpétervári lakosok is átvették a császári család új hagyományát, titokban díszítették a karácsonyfákat, hogy meglepjék gyerekeiket. Az ortodox keresztények a hagyományok szerint Karácsony előtt 40 napos böjtöt tartanak, ami a Karácsony előtti estén – Szentestén (oroszul – Szocselnyik) a legszigorúbb. Ezt a Karácsony estén szerényen ünnepelték mind az orosz császárok palotáiban, mind a paraszti kunyhókban – amíg meg nem jelenik az első csillag az éjszakai égbolton semmit nem lehet fogyasztani, csak vizet és úgy nevezett “szocsivó-t” (azért szocselnyik), ami búza, hajdina vagy rozs gabonából főtt kása, mézzel és diófélékkel keverve. A lakomában részt vevők mindegyikének legalább egy kanállal kell elfogyasztania a “szocsivóból” az egészséges és virágzó életért.
Az éjszakai mise után a hívők hús és halételeket fogyasztottak. A karácsonyi asztal főétele a baromfi. A csirkét hidegen, libát vagy kacsát pedig melegen tálalták.
Karácsonykor minden házban sütöttek különböző édes süteményeket, mézeskalácsokat és pirozskit, melyekkel megvendégelték az énekkel érkező vendégeket.
Mai lakomák fénypontja almával töltött liba, vagy sült malac tormával.
A nyugati katolikusokkal ellentétben az ortodoxoknál nem szokás a karácsonyi ajándékozás, ajándékaikat inkább Szilveszter éjszakáján adták át egymásnak. Karácsonykor népi viseletben dalokat énekeltek, táncoltak, az ortodox egyház által tiltott jóslási rituálékat tartottak. Fiatal lányok meg akarták ismerni a sors által nekik szánt párjuk nevét. Ez a hagyomány a mai napig létezik.
1918 előtt országszerte ünnepelték a Karácsonyt, az újév pedig kevésbé jelentős ünnep volt. 1918-ban betiltották a Karácsony ünneplését, attól kezdve a szokások a feledés homályába vesztek. Szovjet hatóságok csak 1935-be engedélyezték újra a karácsonyfa díszítését, ekkor már csak Szilveszteri és nem karácsonyi ünnepként. A karácsonyfa tetején lévő csillag szovjet stílusban ötágú lett. Korábban a csillagok 7-ágúak és arany színűek voltak szimbolizálva ezzel az Apostolokat az újszülött Krisztushoz irányító csillagot.
1937-es Új Évi ünneplésen, melyet Moszkvában a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában rendeztek, a Betlehemi csillag piros színű volt. Emiatt a karácsonyfát, újévi fának tekintették. Szovjetunió volt az egyetlen olyan ország a világon, ahol az új év felváltotta a Karácsonyt, ami teljesen szovjet ünnep maradt.
Szovjetunió megszűnése után az újév, mint hagyományos családi ünnep megmaradt, és csak az ország lakosságának egy része, többnyire ortodox hívők ünneplik a karácsonyt.
Állami szinten a Karácsony ünnepét 1991-ben hozták vissza, majd január 7-ét ünnepnapnak nyilvánították. A karácsony most része egy átlagos hétvégének, mellyel az új év kezdődik.
Az utóbbi években azonban Karácsonyi ünnepeken egyre többen látogatják az egyházat, a legtöbb hívő január 7-én ünnepli a Karácsonyt, megtartják a 40 napos karácsony előtti böjtöt is. Így az elmúlt években Moszkvában a belvárosi Megváltó Krisztus Székesegyház templomban a Karácsonyi misére évente több mint 5000 ember gyűlik össze. Kirill, Moszkva és az egész Oroszország Patriarchája tartja az ország fő Istentiszteletét.
Egy moszkvai hagyomány a “Karácsonyi utazás” nevű fesztivál, összesen 78 helyszínen: térségekben, sugárutakon és parkokban. A moszkvai ünnepi szimbólum – egy 21 méteres 100 éves karácsonyfa a Manezh téren, egy hatalmas jégcsúszda a Nagy forradalom téren és fényjátékok.